KINT VAGY BENT?
A vállalkozásoknál állandóan felmerülő kérdés, hogy alkalmazottal vagy kiszervezve,
alvállalkozóval oldják meg a vállalkozás különböző területeinek működtetését.
A nagy kérdés eldöntéséhez a legtöbb döntéshozó, többnyire csak a munkabérként vagy
alvállalkozói díjként kifizetendő költségeket hasonlítja össze, mely ugyan azonnali eredményeket
mutathat a jövedelmezőségben, de tévútra is vezethet, mert számos más szempont is létezik,
melyek összeadódva és egy hosszabb periódusban szemlélve már ugyanolyan nyomós érvekké, sőt,
akár konkrét költségekké alakulhatnak.
Akkor nézzük először a költségeket?
– Természetesen, van a kifizetendő munkabér annak a vállalkozást terhelő kötelező vonzatai,
minden egyes alkalmazott után, minden hónapban, szükségességtől és elvégzett munkától
függetlenül többnyire ugyanaz az összeg.
Ezzel szemben van az alvállalkozói díj, ami akár több szakember, különböző részterületekre
kiterjedő, összevont munkáját is tartalmazhatja és csak akkor fizetendő, ha szükség van rá és
valóban eredményesen teljesült. Ráadásul, jelentős kedvezmények érhetőek el, pl. egy
havi általánydíj esetében, hiszen az alvállalkozónak is sokat ér, ha tervezhető bevétellel
kalkulálhat, még akkor is, ha az alacsonyabb bevételt jelent a számára.
– Fizetett szabadság, betegszabadság, béren kívüli juttatások, biztosítások, kötelező orvosi
vizsgálatok
Alkalmazott esetében ezek mindegyikével kalkulálni kell. Fizetett szabadságra és
betegszabadságra a törvény kötelez, a béren kívüli juttatás, biztosítás ma már elvárás a
munkavállaló részéről, a munkáltató számára pedig szükséges, hogy motiváltan kösse
magához a munkavállalót. Ezek a tételek adózás szempontjából előnyösebbek a
vállalkozásnak, mint a munkabér kategória, de akkor is havi szintre visszaosztható állandó
költség.
Alvállalkozó esetében ezek egyike sem merül fel.
– Infrastruktúra, mint iroda, annak rezsije, munkaeszközök, utazás, valamint
bérelszámolással kapcsolatos vonzatok, melyek a jelenlegi gazdasági körülmények között
mindegyike jelentős tétel, alkalmazottaknál havi szinten megjelenő költség.
Alvállalkozók esetében egyike sem merül fel.
– Szakmai, nyelvi képzések a legtöbb területen elengedhetetlenek, hiszen a technológiák olyan
ütemben fejlődnek, mely szakember szintjén folyamatos tanulást igényel ahhoz, hogy a
vállalkozás versenyképes maradhasson. Alkalmazottak esetében ez jelentős számú
munkavállalónál megjelenő, éves szinten felmerülő, költség lehet, mely a vállalkozást
terheli.
Kiszervezés esetében ez a költség nincs, mert az alvállalkozónál jelentkezik s biztosan
jelentkezik, mert ő is egy vállalkozás, így elemi érdeke, hogy a saját szegmenségen
versenyképes maradjon.
A költség nem minden. Jöhet a többi szempont is?
– Gyakori ellenérv, hogy mivel az alvállalkozó nincs jelen, kevésbé ellenőrizhető és
koordinálható, mint az alkalmazott és nehezebb vele kommunikálni. Azonban az online
technológia ma már számos eszközt biztosít ahhoz, hogy személyes jelenlét nélkül is
bármikor, bárhonnan pontosan követhető és ellenőrizhető legyen az alvállalkozó távoli
munkavégzése is, vagy akár hosszú megbeszéléseket folytathassunk vele, bárhol is legyen a
világban.
– A vállalkozások nagy része azt feltételezi, hogy az alkalmazottak esetében jelentősebb
lojalitás alakítható ki, mint az alvállalkozóknál, ami stabilitást biztosít a vállalkozásnak. Igen,
ez így van, azonban ennek a lojalitásnak az elérése plusz energiákat igényel, mint pl.
karriertervezés, vagy akár csapatépítők, melyek szintén lefordíthatóak költség szintre. Az
alvállalkozónál ezek nem merülnek fel, őt az üzleti pozíciója már önmagában motiválja,
hiszen üzleti érdeke a hosszú távú együttműködés, mert egy új megbízó megszerzése
számára is jóval nagyobb költség, mint a meglévő megtartása.
– Az is fontos szempont, hogy a munkafolyamatok résztvevői alaposan ismerjék a vállaltot és
annak céljait. Az alkalmazott esetében az állandó jelenléte miatt ez szinte magától megy, így
nem feltétlenül szükséges külön energiát fektetni bele. Ezzel szemben, az alvállalkozó
esetében ez plusz energia, aminek ugyanakkor hozadéka is lehet. Egyrészt, mert az
alvállalkozó, érzelmi kötődéstől mentesen, tehát elfogulatlanul tudja szemlélni a megbízója
vállalkozását ráadásul nagyobb információbázis alapján, hiszen egyszerre több vállalkozásnak
is dolgozik, tehát van releváns összehasonlítási alapja. Másrészt, a vállalkozás alvállalkozóval
történő megismertetése egy olyan folyamat, mely magát a vállalkozást is arra kényszeríti,
hogy alaposan kielemezze a saját tevékenységét.
– A felelősségre vonás kérdése mindkét megoldásnál felmerül, de az igazán jelentős esetekben
egy alvállalkozó felelősségre vonása és főleg az esetleges kár érvényesítése egyszerűbb és
egyértelműbb folyamat, mint az alkalmazottak esetében.
Most akkor milyen következtetést vonjunk le ebből?
Az érvek – legyenek azok munkavállaló vagy alvállalkozó mellett – akkor állják meg a helyüket,
ha mindkettőből a saját igényeinek legmegfelelőbbet találja meg a vállalkozás, mely mindkét
megoldás esetében hosszú idő és költség. Minden vállalkozás egyedi, így a döntést az aktuális
gazdasági környezethez, piaci helyzethez és a vállalkozás célkitűzésekhez célszerű igazítani.
Segítségül összeállítottunk egy táblázatot, mely tartalmazza a fent felmerült tényezőket és
kitöltve a költség tételekkel és egyéb szempontokkal irányt mutathat az alap kérdés
eldöntéséhez. Kattints a letöltésért!
LETÖLTÖM A TÁBLÁZATOT!